A tüdőrák szűrése

A férfiak leggyakoribb daganatos megbetegedése Magyarországon a tüdőrák. Nőknél is nő sajnos az előfordulása, második helyen állva 2003 óta megelőzi az emlőrák okozta halálozást. A tüdőrák megelőzésére egyetlen módot javasol a nemzetközi szakirodalom: a dohányzás megszüntetését. A tüdőrákszűrés célja, hogy a rák korai felismerését követően műtéttel még meg lehessen gyógyítani a betegséget. Ha a daganat teljes mértékben eltávolítható, az a legtöbb esetben lehetővé teszi a páciens tünetmentes felépülését. A korai felismerésre jelenleg egyértelműen az alacsony dózisú, többszeletes CT-vizsgálat a legalkalmasabb, amely különösen a rendszeresen dohányzók számára javasolt. Ez a ma már gyorsan és könnyen elérhető módszer az Euromedic Diagnosztika valamennyi diagnosztikai központjában rendelkezésre áll.

A tüdőrák minél korábbi stádiumban történő felismerésére kétféle módszert alkalmaznak általánosan. Az egyik a tüdőszűrő-állomásokon elérhető hagyományos tüdőröntgen, a másik pedig a CT-vizsgálat. A tüdőrákot ezen kívül a köpet sejttani vizsgálatával is fel lehet ismerni, ez azonban általában csak azokban az esetekben alkalmazható, ahol a tüdőrák már előrehaladottabb stádiumban van (nagyon hasznos például idős vagy legyengült betegek esetében, néha pedig a mellkasröntgen kiegészítéseként). A pozitron emissziós tomográfia (PET) szintén alkalmas a tüdőrák felismerésére, de ezt szűrésre nem, inkább csak a betegség pontosabb diagnosztizálására és a kezelés utáni ellenőrző vizsgálatok során alkalmazzák. Az MR-vizsgálat nem alkalmas a tüdőrák szűrésére, a daganat áttéteinek kimutatásában viszont remekül alkalmazható képalkotó eljárás.

Hazánkban jelenleg a mellkasröntgen évenkénti elvégzését javasolják a negyven év felettieknek és azoknak, akik rendszeresen dohányoznak. Ezt a módszert eredetileg a tüdőtuberkulózis (TBC) felismerésére kezdték el széles körben alkalmazni, komoly hátránya azonban, hogy többnyire csak az egy centiméternél nagyobb tüdődaganatok mutathatóak ki vele biztonsággal. Ennél jóval pontosabb eredményt ad a többszeletes, alacsony dózisú CT-vizsgálat, amellyel az egy centiméternél kisebb daganatok, illetve az esetenként csak néhány milliméter nagyságú sejtszaporulatok is észrevehetőek. A módszer 95%-nál is nagyobb érzékenységgel végezhető, így maximum 5% az esélye annak, hogy álnegatív eredményt kapunk, szemben a tüdőröntgen 16-46%-os valószínűségével.

A CT-vel felismert elváltozások egy része persze nem tüdőrák, hanem csak a korábbi gyulladások hegesedett maradványai. Az innentől kezdve rendszeressé tett kontrollvizsgálatokkal azonban már folyamatosan ellenőrizhető, hogy nem-e épp ezekből alakul-e ki később rákos elfajulás. A tüdőrák gyanújeleit keressük tehát, egyértelmű diagnózisát sem röntgennel, sem pedig CT-vel nem lehet felállítani; ehhez minden esetben szövettani mintavételre van szükség.

Alacsony dózisú, többszeletes CT-vizsgálat

Elérhető valamennyi Euromedic Diagnosztika központban: Budapest - ÁEK II. telep, Budapest - Péterfy, Budapest - Mammut II., Cegléd, Debrecen, Győr, Salgótarján, Szeged, Hatvan, Orosháza

A CT-vizsgálat annyiban hasonlít a hagyományos röntgenvizsgálatra, hogy szintén röntgensugarak segítségével képes kimutatni a tüdőrák jelenlétét. A módszer érzékenysége azonban jelentősen meghaladja a röntgenét: míg a mellkasröntgen-felvételek érzékenysége mindössze 54-84%-os, addig a modern CT-készülékekkel 95%-nál is nagyobb pontosság érhető el.

Ehhez az érzékenységhez valóban modern CT-készülékre van szükség, mint amilyen az alacsony sugárdózisú, többszeletes (multislice) CT-berendezés (a Euromedic Diagnosztika Központjaiban országszerte ilyen, korszerű készülékek találhatók.) A készülék azért alacsony dózisú, mert a kevésbé korszerű CT-knél jóval kisebb sugárdózist alkalmaz: ez a férfiaknál 0,6 millisievert (mSv), nőknél pedig egy kicsit magasabb, 1,1 millisievert. Bár a röntgensugárzás egy bizonyos mennyiség (éves szinten 100 mSv) felett már biztosan rákkeltő, az egyszeri sugárdózisok ekkora mértékben nem hordoznak daganatos kockázatot. A CT-vizsgálatokat persze nem ajánlott évente többször is elvégeztetni; erre mindössze egy-háromévente van szükség ahhoz, hogy biztonsággal, lehetőleg korai stádiumban felismerjük a szervezetben esetleg már jelenlévő tüdőrákot.

A CT-t azért nevezzük többszeletesnek, mert a visszaverődő röntgensugarakat érzékelő detektorok egyetlen körbefordulása alatt is már több "szelet" készíthető a tüdőről. Ezek a szeletek igen vékonyak, mindössze 1,3 milliméteresek. A kétdimenziós képeket egy szoftver illeszti össze háromdimenziós képpé, amelyet képzett radiológus szakemberek értékelnek ki. Ha bármilyen, tüdőrákra utaló elváltozás látszik, akkor szövettani mintavétel - egyes esetekben a daganat indulatúságát szintén kimutató PET-vizsgálat - következik, hogy megállapítható legyen a további tennivalók sora. 

A tüdő-CT elsősorban azoknak javasolt, akik rendszeresen dohányoznak, tekintve, hogy a tüdőrák első számú kockázati tényezője a dohányzás. A módszer előnyei ebben az esetben már klinikailag is igazoltak: egy néhány éve lefolytatott vizsgálat szerint a rendszeresen dohányzók évenkénti, többszeletes CT-vel végzett szűrésével 76-78%-os lett a még gyógyítható tüdőrákok aránya. A CT-vel nem szűrt páciensek daganatai ezzel szemben csak 5-10%-ban voltak gyógyíthatóak azt követően, hogy felismerésre kerültek. A CT-vel azonosított tüdőrákok 85%-a első stádiumú volt, és miután megműtötték ezeket a betegeket, nagyjából 90%-uk maradt életben az operációt követő 10 éven belül.

A CT azoknak is javasolt, akik elmúltak negyven évesek, és a hagyományos röntgen helyett egy jóval pontosabb módszert szeretnének választani. Ajánlható a módszer akkor is, ha egyéb kockázati tényezők állnak fenn nálunk, mint amilyen a passzív dohányzás (például ha naponta olyan helyen kényszerülünk dolgozni, ahol sűrű dohányfüst van). A családi halmozódás ugyancsak ilyen tényezőt jelent, hiszen a tüdőrákoknak csak egy része alakul ki dohányosoknál: a betegség akkor is megjelenhet, ha életünkben még egyetlen szál cigarettát sem szívtunk el, viszont genetikailag hajlamosak vagyunk a tüdőrákra.

A CT-vizsgálat menetéről itt olvashat bővebben: A tüdőrák szűrése CT-vizsgálattal

Mellkasröntgen-vizsgálat

Elérhető a következő Euromedic Diagnosztika Központokban: Budapest - Péterfy, Budapest - Mammut II., Debrecen, Salgótarján, Szeged, Hatvan

Bár a mellkasröntgennek komoly korlátai vannak a tüdőrákok felismerésében - az egy centiméternél kisebb daganatok általában nem vehetőek vele észre - mégsem nevezhető haszontalannak a vizsgálat. A tüdőrákos betegek jó része - a hazai esetek körülbelül egyharmada - ugyanis mindmáig a tüdőszűrő állomásokon kerül felismerésre.

Ebben a csoportban több mint kétszer annyi beteg kezelhető műtéttel, mint azoknál, akiknél már a tüdőrákra utaló panaszok is jelen voltak. A tüdőröntgen nem jár fájdalommal, és az alkalmazott sugárdózis is annyira alacsony, hogy ez gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem jelent a rákkialakulás szempontjából. A tüdőröntgen negyven év felett és a rendszeresen dohányzók esetében évente javasolt: erre egyrészt a lakhelye szerinti tüdőszűrő állomáson van lehetősége ÁNTSZ behívóval, másrészt intézetünkben, ahol a tüdőszűrőknél modernebb röntgenkészülékekkel dolgozunk. Harminc év felett szintén kötelezően javasolt a tüdőszűrés a tuberkulózis felismerése miatt, ötévente legalább egyszer.

A röntgensugárzás dózisa alacsonyabb, mint a modern CT-készülékeké. Egy darab, két irányból végzett mellkasröntgen sugárdózisa körülbelül 0,2 millisievert (mSv), ami egy hónapnyi kozmikus háttérsugárzással egyenértékű (a kozmikus háttérsugárzás - amelynek mindegyikünk ki van téve az űrből és a Napból érkező sugarak miatt - évente nagyjából 2-3 millisievert sugárdózist jelent).

A mellkasröntgen-vizsgálat menetéről itt olvashat bővebben: Mellkasröntgen-vizsgálat 

(A mellkasröntgen ingyenessége a fent javasolt cikkben az OEP által térített esetekre - az orvosi beutalóval vagy tüdőszűrőre szóló behívóval történt vizsgálatokra - vonatkozik. Térítésköteles ellátást az Euromedic Diagnosztika valamennyi, röntgenkészülékekkel rendelkező központjában várakozás nélkül is igénybe vehet, az aktuálisan érvényes árlistánkon - www.euromedic.hu - feltüntetett árért.) 

Pozitron emissziós tomográfia (PET-vizsgálat)

A tüdőrákot elsőként általában hagyományos tüdőröntgennel vagy CT-vizsgálattal veszik észre. Ezek a módszerek információt adnak róla, hogy mekkora a daganat és hogy hol helyezkedik el a tüdőben. Az azonban az esetek többségében már nem derül ki ezekből a felvételekből, hogy a talált elváltozás jó- avagy rosszindulatú-e. Annak érdekében, hogy az onkológus megkülönböztesse a sejtszaporulat rákos vagy jóindulatú mivoltát, PET vagy PET-CT is végezhető. (Az utóbbi a pozitron emissziós tomográfia CT-vel történő kombinálását jelenti).

A PET vizsgálat igen informatív és hasznos lehet a tüdőrákoknál. A módszerrel a tüdősejtek anyagcseréje vizsgálható. Ekkor nem egy finom részletekben gazdag képet kap az orvos, mint a hagyományos röntgennél vagy CT-nél. A beteg sejtek működéséről nyerhető információ ilyenkor színes foltként jelenik meg, az érintett szervben való elhelyezkedés szerint. A sejtek aktivitásából - mennyire gyors az anyagcseréjük, és ennek megfelelően mennyire változik a képen a folt intenzitása - következtetni lehet rá, hogy valóban tüdőrákról, vagy szerencsésebb esetben csak egy jóindulatú daganatról van-e szó.

A PET-nek a nyirokcsomók állapot-meghatározásában is fontos szerep juthat, bizonyos esetekben pedig a rákkezelés eredményességét is ezzel az eszközzel követik nyomon. Ha a röntgenen vagy a CT-n a kezelést követően is látható még folt, akkor PET-tel ellenőrizhető, hogy aktív betegségről van-e szó, vagy csak egy hegszövet, egy maradvány látszott a felvételen. PET segítségével a kiújulás korai meghatározására is lehetőség adódik.

Tüdőszcintigráfiás vizsgálat

A tüdő műtét után várható működésére - illetve az esetleges csontáttét kimutatására - az úgynevezett tüdőszcintigráfiás vizsgálat is alkalmazható. A "megoszlási" tüdőszcintigráfia végzésére olyan esetben lehet szükség, amikor például a daganat kimetszésére csak az egyik tüdőfél teljes eltávolításával van lehetőség. Ilyenkor azt kell eldönteni, hogy a megmaradó tüdőfél elég lesz-e a légzés biztosítására az adott betegnél.

Tüdőszcintigráfiás vizsgálatot is végző Euromedic Diagnosztika központok: Budapest - ÁEK II. telep, Budapest - Péterfy, Szeged

Mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat

Az MR-vizsgálat a tüdő vizsgálatára nem alkalmas, de segítségével pontosabb kép kapható az agyban és a gerinc melletti területeken esetlegesen már megjelent áttétekről, illetve a daganat nagy erekhez fűződő kapcsolatáról. MR-vizsgálattal az is ellenőrizhető, hogy kialakult-e egy esetleges csontáttét.

MR-vizsgálatot is végző Euromedic Diagnosztika központok: Budapest - ÁEK II. telep, Budapest - Péterfy, Debrecen, Győr, Szeged

A köpet citológiai vizsgálata

A tüdőrák felismerésére a köpet citológiai vizsgálata is alkalmas lehet (ezt néha mellkasröntgennel kombinálják), ez azonban csak egyes esetekben van így. Bár a tüdőrák kimutatására ez a lehető legegyszerűbb és leginkább fájdalommentes eljárás, komoly hátrányt jelent, hogy a köpetben csak akkor lehetnek a diagnózis felállítására alkalmas daganatsejtek, ha a tumor nincs túl mélyen. A kiköpött váladék ekkor képes kisodorni magával a kóros sejteket. Ha azonban a daganat lejjebb helyezkedik el - közel a mellhártyához és távol a hörgőktől - akkor ennek minimális az esélye.

A köpet citológiai vizsgálatát emiatt nem tekintjük szűrővizsgálatnak, főként előrehaladott tüdőrák esetén, illetve legyengült, idős betegeknél szokás alkalmazni.

A cikk megjelenését az AstraZeneca támogatta. PEIR0147HU20120323

Tweet