Hogyan tehető személyre szabottá a tüdőrák célzott kezelése?

A mindennapi klinikai gyakorlatban is jól alkalmazható az a molekuláris diagnosztikai teszt, amellyel nemcsak néhány, hanem 14 génben több mint 50-féle mutáció jelenléte mutatható ki. Mindez lehetővé teheti, hogy a célzott daganatellenes terápiák a jelenleginél sokkal inkább személyre szabottá váljanak a tüdőrák nem-kissejtes típusában.

Célzott daganatellenes terápiának nevezzük az olyan kezeléseket, amelyekben kifejezetten a ráksejtekre összpontosít a terápia, anélkül, hogy az egészséges sejtek bármilyen károsodást szenvednének. Mindez olyan modern daganatellenes szerekkel érhető el, amelyek egy-egy gén hibásan termelődő fehérjéit gátolják. Ezzel a beavatkozással elérhető lehet, hogy a daganatsejt irányító-központjába - a sejtmagba - ne jussanak el azok az utasítások, amelyek további növekedésre, osztódásra, vagy akár áttétképzésre serkentenék a ráksejteket.

Mindez igen egyszerűen hangzik, van azonban egy olyan körülmény, ami bonyolultabbá teszi a dolgokat. A célzott daganatellenes terápiák ezen fajtái - bővebben lásd itt: A tüdőrák molekuláris diagnosztikája és célzott kezelése - csak azokban az esetekben lehetnek hatékonyak, ha a kezelni kívánt beteg rendelkezik bizonyos fajta génhibákkal. Ha ezek a génhibák nincsenek jelen, akkor a gyógyszer célpontjául szolgáló hibás fehérjék sincsenek jelen. A célzott daganatellenes gyógyszerek ilyenkor biztos, hogy nem lesznek alkalmazhatóak.

Ahhoz tehát, hogy ez a fajta célzott kezelés megkezdődhessen valakinél, előzetesen meg kell róla győződni, hogy a daganatsejtekben jelen vannak a célzott terápiát lehetővé tevő génhibák. Az erre szolgáló előzetes vizsgálatokat molekuláris diagnosztikai vizsgálatoknak nevezzük. Ennek során egy adott génszakaszban keresik a hibákat, tüdőráknál jellemzően az EGFR (epidermiális növekedési faktor receptor) nevű gén mutációit. Ez jelenleg hazánkban is rutin molekuláris diagnosztikai vizsgálatnak számít. Segítségével, teljes biztonsággal megmondható, ha valakinél hatástalan maradna a célzott kezelés (EGFR-gátló terápia, bővebben lásd a keretes írást).

Pontosabbá tehető-e a célzott terápia hatékonyságára vonatkozó előzetes becslés?

Bár a célzott kezelésre biztosan nem reagáló betegek már jelenleg is kiszűrhetőek, a kezelésre reagáló betegcsoportban további lehetőségek kínálkoznak a terápia várható hatékonyságának még pontosabb előrejelzésére.

A Massachusetts-i Általános Kórház kutatói nemrég épp egy olyan tesztet fejlesztettek ki, ami a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tenné a fentebb említett, a mindennapi klinikai gyakorlatban ma még nem megvalósított lehetőségeket. Az új teszt segítségével nemcsak az EGFR és a KRAS, hanem több mint kilenc másik gén mutációi is megkereshetőek a nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek daganatsejtjeiben. Ezek a gének szintén hibás fehérjéket állítanak elő, amelyek gátlásával az EGFR-gátláshoz hasonló célzott kezeléseket lehetne végezni, további betegcsoportokon. Az EGFR-gátlásban részesülő betegcsoportban pedig azért lenne előnyös az újfajta molekuláris diagnosztikai teszt, mert így még pontosabban előre lehetne jelezni, hogy a célzott daganatterápia mennyire lesz hatékony egy adott betegnél.

A tüdőrák gyakorisága miatt a ritka mutációk is nagyszámú beteget érintenek

"Tanulmányunk legfontosabb üzenete - és ez elsősorban a mindennapokban praktizáló orvosoknak szól - hogy napjainkban egyre fontosabbá válik a tüdőrákkal összefüggő gének mutációs állapotának elemzése. Kutatásunkkal többek között arra próbáltunk rámutatni, hogy a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok igenis beépíthetőek a zsúfolt klinikai mindennapokba. Nem valami elvont, ezoterikus akadémiai okoskodásról van szó, hanem egy olyan módszerről, amely már a közeljövőben komoly hatással lesz a rákbetegek ellátására" - mondta Lecia Sequist, a tanulmány egyik vezető társszerzője és a Massachusetts Kórház fej-nyaki daganatokkal foglalkozó onkológusa.

Az EGFR-gátlókról

A nem-kissejtes tüdőrák kezelésének jelenlegi gyakorlata szerint csak néhány gén, például az EGFR és a KRAS mutációs állapotát vizsgálják, majd ennek alapján írnak fel célzott daganatellenes készítményt a betegnek. Az EGFR-gátlókkal igen jelentős eredmények érhetők el a tüdőrákos betegek egy részénél. Ehhez arra van szükség, hogy a daganatsejtekben az EGFR nevű fehérje hibás változata legyen jelen. Ez az EGFR-mutáns betegcsoport.

A cikk megjelenését az AstraZeneca támogatta. PEIR0111HU20120210

Tweet